SZABADSULI

Nyitólap Belépés Rólunk Kapcsolat

KURZUSOK

Tudj meg többet a pénzügyekről!

Külpolitikai beszélgetések

Pénzügyi ismeretek középiskolásoknak

Amit hasznos tudni a gazdasági versenyről

Konferencia a napon belüli elszámolás bevezetéséről

Versenypolitikai beszélgetések

Vitafórum-sorozat közpolitikáinkról

Versenykultúra középiskolásoknak

Gazdaságról és pénzügyekről középiskolásoknak

LETÖLTÉSEK

Letölthető előadások

Tudásellenőrző és elgondolkodtató kérdések a Szabadsuli 2007. november 29-i előadásának témájából:

1) A piacgazdaságban a termelési, kereskedelmi folyamatok ismétlődését, a gazdasági kapcsolatok fennmaradását alapvetően az magyarázza, hogy ...
a gazdasági szereplők a társadalom érdekében alakítják tevékenységüket.
az emberek megszokásból és hagyományból ismétlik elődeik tevékenységét.
a kormányzat megtervezi és betartatja a nemzetgazdasági terveket.
a gazdasági szereplők önérdeküket követik, a társadalmi szabályok betartásával.

2) A nemzeti jövedelem mutatója megadja egy ország esetében ...
a nemzetgazdaságban keletkező jövedelmeket egy időszakra (pl. évre) számolva.
a fogyasztásra és beruházásra elkölthető pénzek nagyságát.
az állam bevételeit egy időszakra (pl. évre) számolva.
a családok jövedelmét egy időszakra (pl. évre) számolva.

3) Piacgazdaságban a munkavállalók munkavégző képességét ...
a vállalatok, intézmények elérhető nyereségük arányában fizetik meg.
a vállalatok, intézmények fizetés fejében „bérbe veszik” az állami munkaügyi hatóságok által megszabott bértarifák szerint.
a vállalatok, intézmények fizetés fejében „bérbe veszik” a munkaerő-piacon kialakult bértarifák szerint.
a vállalatok, intézmények fizetés fejében „bérbe veszik” a szakszervezeti szövetségek és a munkaadói szervezetek által megkötött bérmegállapodás szerint.

4) A munkaerő piaca abban különbözik az árupiacoktól, hogy …
a munkavégző képességet nem lehet mérni, és ezért nincs is piaca a munkaerőnek.
a munkaerő árát, azaz a munkabért nem a piac, hanem az állam határozza meg.
a piaci kereslet-kínálat alakulásán túl az emberek foglalkoztatására és bérezésére számos törvény, munkaügyi jogszabály vonatkozik.
a munkaerő-piacon nem érvényes a kereslet és a kínálat törvénye.

5) Termelési tényezőnek nevezzük ...
az ország területén található bányakincseket.
azt a tőkét, amely a termelésben közvetlenül részt vesz.
a gazdaság működéséhez szükséges erőforrásokat (a munkaerőt, a tőkét, a természeti kincseket).
a gazdaság működéséhez szükséges pénzt.

6) A tőkepiac viszonylag közel áll közgazdaságtan „tökéletes piac” fogalmához, mert ...
a kamatok és tőzsdei árfolyamok alakulását egyesek tökéletesen jól előre tudják látni.
a tőkepiacon szinte sosincs válság, feszültség.
a tőkepiac működésére nem vonatkoznak állami előírások.
a tőkepiacon sok a vevő és az eladó, a kereskedés gyorsan és viszonylag kis költséggel megy végbe.

7) Spekulációról akkor beszélünk, ha ...
valaki pénzt kockáztat abban a reményben, hogy az árak jövőbeli alakulása esetén nyer az ügyleten.
valaki olcsón vesz és drágán ad el a piacon.
valaki a mások pénzét fekteti be a piacon.
valaki nem akar kockáztatni, és csak biztos üzletbe fektet pénzt.

8) Inflációról akkor beszélünk, ha ...
ha áruk nagyobb felénél megemelkednek a piaci árak.
ha ugyanazon a pénzösszegen ma kevesebb áru vásárolható, mint az előző időszakban.
ha az áruk kisebb felénél megemelkedik a piaci árak.
ha ugyanazon a pénzösszegen ma több áru vásárolható, mint az előző időszakban.

9) Ha rossz a mezőgazdasági termés a világ fontos gazdaságaiban, akkor ...
az emberek kevesebb élelmiszert vesznek, és a fogyasztói árak nem változnak.
minden országban megjelenik az infláció.
az élelmiszerárak valószínűleg emelkedni kezdenek, és a fogyasztói árindex mérséklődhet.
az élelmiszerárak valószínűleg nőni kezdenek, és a fogyasztói árindex emelkedhet.

10) A bruttó hazai termék (GDP) egy főre jutó mértéke kifejezi egy országra nézve ..
a statisztikailag mért gazdasági aktivitás szintjét.
a felhalmozott nemzeti vagyon egy lakosra jutó hányadát.
az ipari és más anyagi ágazatok termelési szintjét.
a jólét és társadalmi harmónia szintjét.

11) gazdaság szereplői szeretnek készpénzt tartani maguknál (bár a le ne kötött pénz nem hoz jövedelmet), mert …
vásárlásra készülnek.
csak a maguknál tartott készpénz van biztonságban.
vásárlásra készülnek, befektetésre is készen állnak, illetve óvatosságból is tartanak maguknál pénzt.
vásárlásra készülnek illetve óvatosságból is tartanak maguknál pénzt.

12) Az inflációs időszakban akkor beszélnek ár-bér-spirálról, amikor …
a fogyasztói árak emelkedése miatt az emberek kevesebbet vásárolnak, és a gazdaság visszaesik.
a fogyasztói árak nőnek, de a bérek változatlanok maradnak.
a fogyasztói árak emelkedése miatt a vállalatok kevesebb bért fizetnek.
a fogyasztói árak emelkedése miatt a munkavállalók, szakszervezetek jelentős béremelést harcolnak ki, de a nagy béremelkedés miatt a vállalatok termelési költsége úgy megnő, hogy a gazdaságban újabb áremelkedés veszi kezdetét.

13) A gazdasági életben a gazdaság legfőbb szereplői között áruk, termelési tényezők és pénzek áramolnak az alábbi formában:
a családok, háztartások munkaerővel látják el a vállalati szektort, amely bért fizet cserébe; a bérjövedelem nagyobb részét bankba rakják az emberek, kisebb része megjelenik vásárlóerőként a vállalatoknál, ahol emiatt az áruk eladásából bevétel képződik, és így ismét kereslet támad a munkaerő iránt, és így tovább.
a családok, háztartások munkaerővel látják el a vállalati szektort, amely bért fizet cserébe; a bérjövedelem nagy része megtakarításként bekerül a bankokba.
a vállalatok adót fizetnek az államnak, és abból a családok állami támogatást kapnak pénz és áru formájában, és abból élnek meg.
a családok, háztartások munkaerővel látják el a vállalati szektort, amely bért fizet cserébe; a bérjövedelem kisebb részét megtakarítják az emberek, nagyobb része megjelenik vásárlóerőként a vállalatoknál, ahol emiatt az áruk eladásából bevétel képződik, így ismét kereslet támad a munkaerő iránt, és így tovább.

+1) A gazdasági növekedés főbb tényezői rendszerint az alábbiak:
egyfelől a munkaerő-állomány növekedése, másrészt a beruházások növekedése
a munkaerő-állomány növekedése és a feszesebb munkaszervezés, a hosszabb munkanapok előírása
a munkaerő-állomány növekedése és a munka-termelékenység növekedése, a beruházások, a jobb munkaszervezés, a technikai haladás
a tőkeállomány növekedése, a több beruházás

mehet

ugras az oldal tetejere

INFO-Kom LZs.