SZABADSULI

Nyitólap Belépés Rólunk Kapcsolat

KURZUSOK

Tudj meg többet a pénzügyekről!

Külpolitikai beszélgetések

Pénzügyi ismeretek középiskolásoknak

Amit hasznos tudni a gazdasági versenyről

Konferencia a napon belüli elszámolás bevezetéséről

Versenypolitikai beszélgetések

Vitafórum-sorozat közpolitikáinkról

Versenykultúra középiskolásoknak

Gazdaságról és pénzügyekről középiskolásoknak

LETÖLTÉSEK

Letölthető előadások

Tudásellenőrző és elgondolkodtató kérdések a Szabadsuli 2008. március 27-i előadásának témájából:

1) Mit gondolsz jelenleg hány vállalat értékpapírját jegyzik a Budapesti értéktőzsdén?
Több, mint 100 papír.
30 - 50 papír.
Kevesebb, mint 30 papír.
50 – 100 papír.

2) Hogy hívják a Budapesti Értéktőzsde hivatalos vezető részvényindexét?
RAX index.
BÉT index.
BUX index.
BUMIX index.

3) Honnan ered a „burza” (magyarul börze) kifejezés?
A fenti állítások egyike sem igaz.
Számos európai nyelv valamilyen formában utal a pénzre, erszényre, pénzeszsákra (pl. franciául „bourse”, olaszul „borsa”, németül „börse”), így logikus volt, hogy a tőzsde is innen kapja a nevét.
A flandriai Brugge-ben a kereskedők annak a tekintélyes kereskedőcsaládnak a háza előtt gyülekeztek üzletkötésre, amelynek „van der Burse” volt a neve, címere pedig három erszényt ábrázolt, innen ered a „burza” kifejezés.
A „burza” megegyezik Burza város nevével, ahol az első tőzsdéről szóló képes szabálykönyvet adták ki.

4) Az alábbi állítások közül melyik igaz?
Az opciós ügylet kiírója jogot szerez arra, hogy adott pénzügyi terméket meghatározott időpontban (európai opció) vagy időpontig (amerikai opció) megvásároljon vagy eladjon az opció jogosultjától, illetve jogosultjának.
A fenti állítások egyike sem igaz.
Egy európai opció esetében az opciós ügylet vásárlója, vagyis jogosultja jogot szerez arra, hogy adott pénzügyi terméket meghatározott időpontban megvásároljon vagy eladjon az opció kiírójától, illetve kiírójának.
Európai és amerikai opció esetében is mindkét fél számára (tehát az opció kiírója és jogosultja számára is) kötelezettség keletkezik az opciós ügylet megkötésével.

5) A portfólió:
Egyfajta „kosár”, amely a befektető által birtokolt azonos típusú, kockázatú, hozamú értékpapírokból és egyéb befektetési eszközökből áll össze.
Tőzsdei árut jelent.
Egy speciális kötvényfajta.
Egyfajta „kosár”, amely a befektető által birtokolt különböző típusú, kockázatú, hozamú értékpapírokból és egyéb befektetési eszközökből áll össze.

6) A tőzsdék örök szimbóluma:
Az elefánt és szamár harca.
A kígyó és daru harca.
A bika és a medve harca.
A tigris és a bika harca.

7) Miben különbözik a kötvény a részvénytől?
Semmiben, hiszen a kötvény is részvény.
A kötvény hitelviszonyt testesít meg, a részvény tulajdonviszonyt.
A kötvények kinyomtatásra kerülnek, a részvények dematerializáltak.
A kötvényt csak tőzsdén lehet forgalmazni, részvényt tőzsdén kívül is.

8) Egy kötvény tulajdonosa szavazhat-e a kötvényt kibocsátó cég közgyűlésén?
Igen, de csak akkor, ha a részvényesek egyszerű többséggel ezt megszavazzák.
Igen.
Nem.
Igen, de csak kötvénykibocsátást érintő kérdésekben.

9) Melyik állítás az igaz?
Az állampapír befektetés soha nem biztosít olyan magas hozamot, mint a részvény.
A részvény befektetések magasabb kockázatvállalás mellett általában magasabb várható hozamot biztosítanak, mint az állampapírok.
A részvény befektetés kevésbé kockázatos, mint az állampapír, mivel magasabb a várható hozama.
Az állampapírok mindig magasabb hozamot biztosítanak, szórásuk alacsonyabb, mint a részvényeké.

10) Mi a MAX index?
A madridi értéktőzsde „A” kategóriás részvényeiből összeállított indexe.
A BUX indexben nem szereplő, tőzsdén jegyzett részvényekből képzett értéksúlyozású index.
A magyar állampapírpiac leglikvidebbnek számító fix kamatozású és egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű államkötvényeinek teljes hozam indexe.
A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

11) Az alábbi pénzügyi eszközök közül melyik nem testesít meg hitelviszonyt?
Vállalati kötvény.
Diszkontkincstárjegy.
Jelzáloglevél.
Befektetési jegy.

12) Melyik vagyoneszköz rendelkezik a legnagyobb likviditással?
Ingatlan.
Tőzsdei „A” kategóriás részvény.
Festmény.
Zárt végű befektetési alap befektetési jegy.

13) Milyen tőzsdei piac(ok)on van szerepe a tőkeáttételnek?
Állampapírpiac és származékos piac.
Azonnali részvénypiac és állampapírpiac.
Vállalati kötvénypiac és állampapírpiac.
Származékos piac.

+1) Egy tőzsdén jegyzett társaság köteles-e minden évben osztalékot fizetni minden részvényesének?
Igen, ezt a tőkepiaci törvény előírja.
Csak akkor, ha ezt a társaság alapszabálya rögzíti.
~~#~~
Nem, a vállalati üzleti eredménye és a vállalat stratégiája figyelembe vételével a közgyűlés évente dönt az osztalékfizetésről.
Csak az „A” kategóriás tőzsdei társaságok kötelesek.

mehet

ugras az oldal tetejere

INFO-Kom LZs.