Chat a mobiltávközlési piacon zajló versenyről

A nézők kérdéseire Basa Andrea, a GVH Fogyasztóvédelmi Irodájának csoportvezetője válaszolt

Hol a határ a mobiltelefon-piac bővülésében? Lesz-e az óvodásoknak is mobiljuk, vagy azért ezzel a majdnem 11 millió aktív mobilelőfizetéssel telített a piac, és a szolgáltatók csak egymással versenyezve, egymás kárára növelhetik a részesedésüket?

A mobiltelefon piac alatt értjük egyrészt a mobil-hangszolgáltatási, másrészt a mobilinternet szolgáltatási piacot. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) 2010 májusi adatai alapján a mobil-hangszolgáltatási előfizetősek száma meghaladja a 11,8 milliót, így telítettnek mondható, a mobilinternet előfizetések száma pedig az 1 milliót haladta meg, ezen a területen biztosan van még lehetőség a piac bővülésére.

Olvastam a GVH honlapján, hogy ma délelőtt a GVH és a Vodafone Magyarország Zrt. között tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ügyében versenytanácsi tárgyalást tartottak. Lehet tudni, hogy konkrétan mit vizsgálnak most a Vodafone-nál?

Igen, a ma 10.00 órától megtartott versenytanácsi tárgyaláson a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. (Vodafone) Internet Basic mobilinternet szolgáltatási csomagjával kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatot – különös tekintettel az árfeltüntetésre –, illetve az ezzel kapcsolatos versenyfelügyeleti eljárást tárgyalta a GVH Versenytanácsa. (Ügyszám: Vj/149/2009)

Ez a mobilpiac háromszereplős piac, vagyis tipikusan oligopol. A GVH tapasztalatai szerint mennyire érvnyesül itt a verseny? Látszólag ugyan élethalálharcot vívnak a szolgáltatók, de vajon a háttérben nem egyeztetnek a tarifákról? Hogyan tudják ezt vizsgálni?

A GVH tapasztalatai, vizsgálatai alapján jelenleg az látszik, hogy ez a piac jól működik, érvényesülnek a verseny hatásai. Nincs arra vonatkozóan információnk, hogy a mobilszolgáltatók kartell-megállapodásokat kötnének.

Basa Andrea említette, hogy ma már több mint 1 millió mobilinternet-előfizetés van az országban. Mennyire válthatja ki a "telepített" (ADSL és kábel) szolgáltatásokat? Élesíti ez a tendencia a hagyományos internetszolgáltatások piacán is a versenyt?

A GVH a Magyar Telekom Nyrt. és a ViDaNet Zrt. összefonódásának engedélyezésével kapcsolatos eljárásban vizsgálta az Internet-szolgáltatások helyettesíthetőségét. A GVH arra a megállapításra jutott, hogy a mobilinternet nem tekinthető a fix internet helyettesítőjének. A két szolgáltatás között inkább a kiegészítő jelleg érvényesül. (Ügyszám: Vj/158/2008)

Jól gondolom, hogy a mobilszolgáltatók azok a cégek, akikre a legtöbb panaszt teszik az ügyfelek a GVH-nál?

Nem, a tapasztalataink, illetve az ügyszámok nem ezt mutatják.

Mi az oka annak, hogy egy ilyen beszélgetésen csak az egyik hazai mobilszolgáltató képviselteti magát?

Tudomásom szerint a szervezők több szolgáltatót, s nem csak mobilszolgáltatót kerestek meg az interjú előkészítésekor.

Kedves Andrea! Ön szerint a roamingdíj európai uniós szabályozása mennyiben versenykorlátozás, és hogy mikor lesz érdemi roamingdíj-csökkenés az adatforgalom (mobilinternet) tekintetében?

Arról, hogy mikor csökkennek a roaming díjak a mobilinternet vonatkozásában egyelőre nincs információm, az viszont elmondható, hogy amennyiben egy piacon a verseny hatására nem történik elmozdulás az árak vonatkozásában (ld. például a hazai mobil-hangszolgáltatások árának csökkenését), akkor a szabályozói oldalról kell beavatkozásokat eszközölni.

Jaj, ez de bonyolultan hangzott így, ügyszámmal meg minden. Ez mit jelent pontosan? Hogy a gyanú szerint a Voda nem megfelelően kommunikálta a csomag árát túlforgalmazásnál? Vagy valami ilyesmi?

Egyszerűen csak arról van szó a hivatkozott ügyben, hogy a mobilinternet szolgáltatási csomag árának a feltüntetése nem volt egyértelmű. A GVH 2009-ben vizsgálta mindhárom mobilszolgáltató korlátlan mobilinternettel kapcsolatos tájékoztatásait, integrált kommunikációs kampányait. (Ügyszámok: Vj/006/2009, Vj/012/2009, Vj/043/2009)

Jól emlékszem, hogy a megasztáros telefonos szavazásos botrány GVH-vizsgálattal zárult, és jól meg is büntették a TV2 csatornát? Mi volt azzal a gond?

A Megasztár 4 interaktív televíziós műsorral kapcsolatban a GVH Versenytanácsa egy kötelezettségvállalást is magába foglaló megszüntető végzést hozott. Az eljárás alá vont vállalkozások (MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2), Interaktív Kft.) egy ún. értesítési, valamint egy visszatérítési kötelezettséget vállaltak az eljárásban. Jelenleg érkeztünk el a versenyfelügyeleti eljárás utóvizsgálati szakaszába, most azt vizsgáljuk, hogy a vállalkozások teljesítették-e a kötelezettségvállalás szerinti vállalásaikat.

Idén eddig hány alkalommal bírságolta a GVH a mobilszolgáltatókat, mekkora összegre, illetve elégségesnek tartja-e a GVH a kiszabott, kiszabható bírság mértékét ahhoz, hogy a szolgáltatók hosszabb távon is változtassanak gyakorlatukon?

A GVH 2004 szeptembere óta mintegy 40-50 versenyfelügyeleti eljárást indított a mobilszolgáltatókkal szemben. A 2010. évben indított eljárások jelenleg még folyamatban vannak. A legutóbbi bírságok a korlátlan mobilinternet szolgáltatási csomagokkal kapcsolatos versenyfelügyeleti eljárásokban születettek. A Vodafone-t 10 MFt, a Telenor Magyarország Zrt.-t (korábbi nevén Pannon GSM Távközlési Zrt.) 15 MFt bírság megfizetésére kötelezte a GVH Versenytanácsa. E körben a Magyar Telekom Nyrt.-vel szembeni eljárás megszüntetésre került.

Mi volt a legnagyobb bírság, amit a GVH eddig mobilcégre kiszabott? Melyik cég volt a ludas abban az ügyben, és mekkora volt a bírság összege?

Az ún. fogyasztós ügyek között a Magyar Telekom Nyrt. (T-Mobile) kapta a legnagyobb bírságot (100 MFt), amely versenyfelügyeleti eljárás a Domino Aktív szolgáltatási csomag kommunikációs kampányai vizsgálatáról szólt. Emlékeim szerint a Fővárosi Bíróság/Fővárosi Ítélőtábla csökkentette a bírság mértékét. (Ügyszám: Vj/048/2006)

Na jó, oké, de az, hogy a mobilinternet egyre olcsóbb, nem készteti nagyobb (ár)versenyre a hagyományos vezetékes/kábeles szolgáltatókat?

A mobilinternet megjelenése egyrészt a verseny fokozódásához vezet a mobilszolgáltatási piacon, másrészt "versenybe hozza" a "hagyományos" kábel-, xDSL szolgáltatókat is. Így – fogyasztói preferenciáktól függően; akik szerint a szolgáltatások egymás helyettesítői – a mobilszolgáltatók versenyezhetnek a fix Internet-szolgáltatókkal is, s persze egymással is.

Egy nagy túrót tudatosak a figyasztók! A mobilcégeknél, meg a kábeltévéseknél és az internetszolgáltatóknál is a legnagyobb disznóságnak azt tartom, hogy az ember előfizet egy díjcsomagra, eltelik akár néhány év is, és miközben ugyanazt a szolgáltatási csomagot már harmadannyiért is meg lehetne kapni, ő még mindig az eredeti csomag árát fizeti. A szolgáltató meg automatikusan nem csökkenti a díját, de nem is szól, hogy tessék figyelni erre. A GVH szerint ez tisztességes dolog?

A fogyasztói tudatosságról elmondható, hogy ezen a piacon a fogyasztói tudatosság minden szintje jelentkezik; a legtudatosabb fogyasztóktól a legkevésbé tudatos fogyasztókig minden fogyasztó megtalálható. A GVH vizsgálatai során – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. XLVII. törvény (Fttv.) alapján – az olyan fogyasztó magatartását veszi alapul, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el. A kínálati oldalon a szolgáltatók folyamatos kommunikációs tevékenységükkel, kereskedelmi gyakorlatukkal arra hívják fel a fogyasztók figyelmét, hogy pl. van egy díjcsomag, tarifa, szolgáltatás, a keresleti oldalon pedig a fogyasztóknak is tájékozódnunk kell/érdemes a kedvezőbb lehetőségekről. A GVH álláspontja szerint a fogyasztók és a szolgáltatók között információs aszimmetria van, ennek feloldása érdekében pedig mindkét félnek vannak lehetőségei, kötelezettségei.

A GVH álláspontja szerint mi volt a valódi oka annak, hogy a 2008-ban kiírt, negyedik mobilszolgáltató megjelenésére irányuló tenderek kudarcba fulladtak? Ha valóban telített a piac, miért írtak ki tendert?

A távközlésre felhasználható frekvenciák a Magyar Állam tulajdonát képezik. Ennek értelmében az egy szabályozási kérdés, hogy miként jelenik meg a negyedik szolgáltató a piacon. Születhet döntés arról, hogy a fennmaradó frekvenciaállomány egy új "fizikai" szolgáltató számára kerül értékesítésre, de lehet az is, hogy a negyedik szolgáltató "virtuális" szolgáltatóként jelenik meg. Ebben az esetben véleményem szerint a jelenlegi mobilszolgáltatók "kapják meg" a fennmaradó helyeket, pl. a mobilinternet fejlesztésére. A jelenleg megjelent szolgáltatási lehetőségek (pl. Red Bull Mobile) inkább csak mobilmárkáknak nevezhetők, s nem virtuális mobilszolgáltatóknak.

Felháborító, hogy az új előfizetők (tévé, internet, telefon, mobil egyaránt) tök kedvezményesen kapják meg ugyanazokat a csomagokat, amiért a hűséges és régóta előfizetők jóval többet fizetnek. Szerintem ez nem fair az ügyfelekkel szemben.

A GVH álláspontja szerint a szolgáltatóknak lehetőségük van alkalmazni az ún. időbeli árdiszkriminációt. (Ez egyébként – többek között – hozzájárul a penetráció növekedéséhez.)

A napokban írta a sajtó, hogy végre jön a negyedik szolgáltató (sőt, asszem a Red Bullt emlegették). Tényleg jön? Tud erről valamit a GVH?

A GVH a tényről (a Red Bull Mobile megjelenéséről) hallott, de ahogyan korábban említettem ez nem tekinthető egy negyedik "virtuális" szolgáltatónak. Ez inkább egy új mobilmárka.

Hogyan lehet Önöknél panaszt vagy bejelentést tenni? Van ügyfélszolgálatuk, vagy pépldául e-mailben vagy interneten is lehet?

A GVH-hoz piaci jelzések, fogyasztói panaszok kétféle módon érkezhetnek. Lehet panaszt tenni, ebben az esetben semmilyen formai követelménynek nem kell eleget tenni (azonban a könnyebb feldolgozhatóság érdekében a szolgáltatót, a szolgáltatást, a problémát, a kifogásolt magatartást célszerű megjelölni), s lehet bejelentéssel élni, amely egy bejelentéses űrlap kitöltésével tehető meg.

Ez azt jelenti, hogy a TV2-nek vissza kellett fizetnie az sms-ek díjait? Ezt hogyan tudta megtenni? Direktben utalt a nézőknek? Mi van, ha valaki rejtett számról vagy feltöltőkártyás mobilról küldött sms-t? Ő hogyan kapta vagy kapja vissza a pénzét?

A Király Viktorra leadott szavazatokat kellett az eljárás alá vont vállalkozásoknak visszatéríteni. A vállalkozások felvették a kapcsolatot a szavazókkal, a szavazóknak érvényes jelentkezést kellett tenniük, s aki érvényesen jelentkezett, azok esetében postai úton vagy átutalással kerültek visszatérítésre a telefonhívások, sms-ek díjai. A kötelezettségvállalás teljesítésének megtörténte kerül jelenleg ellenőrzésre a versenyfelügyeleti eljárás utóvizsgálatában.

Nem mobilpiac feltétlenül, de a tévében mennek ezek az emeltdíjas betelefonálós játékok, meg a telejósda és más hülyeség, ami tisztán lenyúlása az ügyfeleknek. Oké, hogy az se normális, aki ilyenbe betelefonál, de mégis: az ilyen műsorokat vizsgálja a GVH? Vagy ez fogyasztóvédelmi kérdés?

A GVH a 2007. évben hét televíziós csatorna és a hozzájuk kapcsolódó műsorkészítő vállalkozások interaktív televíziós játékaiban megjelenő tájékoztatásokat vizsgálta. Az első négy ügy kötelezettségvállalással zárult, az utóbbiak pedig vizsgálói zárással megszüntetésre kerültek. (Ügyszámok: Vj/005/2007, Vj/014/2007, Vj/016/2007, Vj/074/2007, Vj/183/2007, Vj/184/2007, Vj/185/2007) Az elmúlt évben is indítottunk eljárásokat a TeleMedia Interac Produkciós Kft. és az ATV ellen. Mindkét ügyben (a Többet ésszel című játékban a törökországi nyaralás promóciójával kapcsolatos, és maga a Többet ésszel című játékkal kapcsolatos tájékoztatások, a játék menete) jogsértés került megállapításra (tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat), bírság kiszabásával. (Ügyszámok: Vj/059/2009, Vj/154/2009)

Kedves Andrea! Miért van az, hogy a fogyasztók sokszor drágább tarifákkal telefonálnak, amikor lenne sokkal olcsóbb megoldás is az adott szolgáltatónál? A GVH nem tud erre valamilyen szabályozást bevezetni, hogy a szolgáltatók kötelesek legyenek informálni a fogyasztókat az alacsonyabb tarifákról?

"A szolgáltatók már-már mást sem tesznek csak kommunikálnak a fogyasztók felé", ezek a szolgáltatók rendre a top reklámköltést megvalósító vállalkozások között szerepelnek. A fogyasztók pl. a számlalevélben, az ahhoz mellékelt direct mail, szórólap által kerülnek megszólításra, de a televízió-reklámok között is szinte minden reklámblokkban találkozhatunk a mobilszolgáltatóinkkal. A reklámokkal, kereskedelmi kommunikációkkal kapcsolatban a GVH alapvető elvárása az, hogy a fogyasztó megfelelő információhoz jusson, igaz és pontos tájékoztatást kapjon úgy, hogy a fogyasztónak lehetősége legyen – a megfelelő információkeresését is lefolytatva – optimális döntést hozni.

Lehet, hogy lenyelte a szerver a kérdésemet? A vodás úr említette a készülékeket. Azt lehet tapasztalni, hogy bizonyos készüléktípusokat csak bizonyos szolgáltatók árulnak (pl. Iphone-t csak T-Mobile-nál láttam). Az ilyen exkluzív értékesítési megállapodások nem sértik a versenyszabályokat?

Valóban, Magyarországon az iPhone kizárólagos forgalmazója a Magyar Telekom Nyrt. Azt gondolom, hogy biztosan tudnánk valamely más készüléktípust említeni, amelyet például kizárólag a Telenor vagy a Vodafone forgalmaz, ettől még nem tartanánk versenyjogba ütköző magatartásnak. Valószínűleg ezt a helyzetet az Apple értékesítési stratégiája is befolyásolta. Tudomásom szerint mind a tagállami hatóságok, mind az Európai Bizottság foglalkozott a kérdéssel, azonban e tekintetben versenyjogi sérelem nem merült fel. Jelenleg van arra lehetőség, hogy a készüléket kártyafüggetlenül vásárolja meg a fogyasztó a T-Mobile-tól, a későbbiekben pedig valószínűleg a kérdezőt is kielégítő lehetőségek jelennek meg az új iPhone készülék megvásárlásával kapcsolatban.

Amennyiben további információt szeretnének megtudni a GVH infokommunikációs piacon végzett tevékenységével kapcsolatban a www.gvh.hu honlap tájékoztatásait javaslom megtekinteni.