Csak a lakossági üzletágban ilyen nagy az OTP súlya? Hogyan alakul a piac szerkezete például a vállalati ügyfélkörben?

Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a chat során saját álláspontomat képviselem, ami nem tekinthető a GVH hivatalos álláspontjának. Ami a piacszerkezetet illeti, az OTP Csoport súlya valóban jóval nagyobb a lakossági piacon, itt egyértelműen piacvezető, míg a vállalati piacra nem mondható el ugyanez.

Mennyiben korlátozza a versenyt az, ha a piacon van egy nagy és meghatározó szereplő (OTP), néhány kisebb és sok egészen kicsi? Mennyiben követik a kicsik az árazásukban a nagyot?

A közgazdasági elmélet szerint a vezető-követő típusú modellek általában kevésbé versenyző piacot eredményeznek (pl. a monopóliumhoz hasonló, magasabb árakat). Lehetnek olyan részpiacok, ahol jobban érvényesül Magyarországon a vezető-követő modell, míg más részpiacok versenyzőbbek - az egész piacra nem lehet egyértelműen fogalmazni.

Az, hogy van állami tulajdonú bank a piacon (MFB), az mennyiben korlátozza a versenyt? Mert nyilván az állami bank mögött állami fedezet áll - kockázatosabban hitelezhet. Vagy tévedek?

Vannak olyan speciális hitelintézetek, amelyek bizonyos közfeladatokat is ellátnak. Az MFB nem tekinthető állami tulajdonban levő kereskedelmi banknak, tevékenységük nem a kereskedelmi bankokra vonatkozó versenyzésre irányul. Elméletileg elképzelhető, hogy egy államilag tulajdonolt kereskedelmi bank agresszív árpolitikát folytat, mondván "nekik semmi se drága", de az valószínűleg nagyon gyorsan a management lecseréléséhez vezetne.

A bankadó bevezetése mennyire korlátozza a versenyt? Vagy csak akkor korlátozta volna, ha a Lex Járai benne maradt volna? Vagy ilyenkor nincs olyan versenyhátrány, hogy mondjuk a magyar bankok versenypozíciója rosszabb így, mint a környező országoké? Egyáltalán: a GVH-nak tetszik a bankadó?

Ebben a kérdésben felmerülhet a tiltott állami támogatások kérdése, ha tegyük fel a magyar tulajdonú hitelintézeteket előnyben részesítené a külföldiekkel szemben. Ez azonban az európai versenyhatóság, a DG Competition hatásköre lenne. (Magyarországon nem is a GVH vizsgálja az állami támogatásokat.)

Ha jól tudom, a GVH nem szereti az olyan reklámokat meg DM-et, amikor nagyon nyomul az illető cég, például bank. Ez már tisztességtelen befolyásolás. Ilyen az is, amikor egy bank - fogyasztási hitelekkel foglalkozó - direktben és kéretlenül hitelkártyát küldd postán az embernek?

A fogyasztóvédelem valóban nagyon fontos területe a GVH tevékenységének. Ha megfelelő a tájékoztatás, (a hitelkártya elfogadása nem kötelező, ha elfogadják milyen díjai vannak, stb) akkor önmagában egy direkt marketing küldemény valószínűleg nem sérti a jogszabályokat.

A GVH vizsgálja, illetve vizsgálhatja azt, hogy a devizahitelek törlesztésénél milyen árfolyamon számol a bank? Mert ugyebár olyan árfolyamot szab meg, amilyet akar...

Jelenleg nincs folyamatban ilyen vizsgálat. Támogatom viszont azt a sajtóban is megjelent PSZÁF-kezdeményezést, hogy a középárfolyamot használják az törlesztések kiszámításánál, mert ez jeletnősen javítaná a piac átláthatóságát, transzparenciáját - és így megfelelő működését.

Ha nem a GVH, akkor ki vizsgálja Magyarországon a tiltott állami támogatásokat?

NGM (korábban Pénzügyminiszérium)

Sok bejelentést kap a GVH tisztességtelen piaci magatartás miatt a pénzügyi szektorban?

Viszonylag sok piaci jelzés érkezik. "Bejelentésnek" eljárásjogilag azt nevezik, amikor egy űrlapot kitöltve, formális jogorvoslati lehetőséggel kifogásol valamit egy "bejelentő". Ebből ritkábban van, elsősorban tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, fogyasztók megtévesztése miatt.

Ez azért furcsa. Az állam (a kormány) saját magát vizsgálja? Nem túl hiteles...

Ezért van szerencsére ezen a téren nagyobb szerepe a közösségi szintnek.

De jó, hogy a műsorvezető felvetette a devizahitelezés korlátozását. Ez mennyiben sérti a versenyt? Vizsgálhatja ezt a GVH? Vagy az EU? Mert tényleg pl. egy burgenlandi vagy egy svájci bank sem devizahitelezhet így jelzálog-alappal Magyarországon.

A külföldi bankok magyarországi tevékenységének korlátozása sértheti a versenyszabályokat, illetve a tőke szabad áramlását is. A hitel devizanemére vonatkozó korlátozások nem egyértelműen a határon átnyúló szolgáltatások ellen irányulnak (hiszen egy külföldi bank is nyújthat forintra váltott hitelt). A devizahitelek korlátozása terén alapvető fontosságú, hogy közérdek annak korlátozása, hogy az egyszerű hitelfelvevők nagy devizakockázatot fussanak annak következtében, hogy jövedelmük forintban, tartozásaik devizában jelentkeznek. Ez tekinthető (közvetett) devizaspekulációnak, ami elé lehet szabályozási korlátokat állítani.

A nemzetközi hitelminősítők ha leminősítenek vagy felminősítenek pl. egy magyarországi bankot, akkor azért nagyban befolyásolják e bankok versenypozícióit. Nem érzik azt, hogy időnként túlterjeszkednek e minősítők és egyoldalúan befolyásolhatják a versenyt? Egyáltalán: ezeket ki vizsgálhatja? A GVH-nak lehet?

A hitelmősítők tevékenysége valószínűsíthetően nem a verseny korlátozására irányul. Ha egy hitelintézetet azért minősítenek le, hogy rontsák versenyhelyzetét, akkor saját szakmájuk szabályai ellen vétenek, valószínűleg a pénzügyi felügyeletnek kellene fellépni ellenük. Ha a hitelminősítők megállapodnak egymással versenykorlátozó céllal, az lehet a versenyhatóság elé tartozó ügy.

Azért tegyük hozzá, hogy az árfolyamok miatt most konkrétan éppenhogy megérné felvenni a devizaalapú lakáshiteleket, legalábbis az embereknek. Ennél sokkal rosszabb árfolyam már aligha várható. Miért most kellett megtiltani? Két éve kellett volna...

Sajnos a jövőbeli árfolyamokat senki nem látja előre. Ha valaki biztos abban, hogy ennél rosszabb árfolyam nem várható, akkor ebből most is profitálhat a devizapiacon. (most devizát vesz, később eladja) Ettől függetlenül a korlátozások korábban is indokoltak lehettek volna.

A GVH-nál jelentkező panaszosoknak jellemzően mi a bajuk a bankokkal?

Rendkívül sokféle! Rengeteg panasz volt az előtörlesztési díjakra, az egyoldalú szerződésmódosításokra. Több panasz érkezett a kereskedőktől a kártyás fizetés magas díjaira is. Sokszor azonban amiatt panaszkodnak az ügyfelek, mert nem látják át az adott pénzügyi terméket (pl. a devizakockázatot)

Ha két bank Magyarországon egyesül vagy egyik felvásárolja a másikat, azt a GVH vagy az EU vizsgálja? És mit vizsgálnak ilyenkor? Mitől függ, hogy engedélyezik vagy megtiltják a fúziót?

Az egyesülés mértékétől és nemzetközi összefüggéseitől függően vagy az Európai Bizottság, vagy a GVH. Az összefonódás versenyhatásait vizsgálják - várható-e, hogy az összefonódás következtében rosszabbak lesznek-e a versenyfeltételek. Pl. egy részpiacon (mondjuk jelzáloghitelek, hitelkártyák) a vezető cégek egyesülnek, lehet, hogy az összefonódást nem engedélyezik, vagy feltételekhez (pl. vállalatrészek eladása) kötik.

Kedves Kováts Surd! Ha látok egy olyan banki reklámot, ami félretájékoztatás szerintem, kihez forduljak? A GVH-hoz, a fogyasztóvédőkhöz vagy a PSZÁF-hoz? Mikor ki az illetékes?

Azt hiszem, ezt egy chat keretében nem tudom megválaszolni. Iránymutatóként azt mondanám, hogy ha olyan szintű a félretájékoztatás, ami érinti a versenyt, akkor valószínűsíthető, hogy indokolt lehet a GVH megkeresése.

A kormány azt szeretné, ha egy söralátéten elférne az adóbevallás. Egy banki szerződésnek nem kellene olyan egyértelműnek lennie, hogy ráférjen az is - na jó, nem egy söralátétre, de egy A4-es lapra? Nem védené ez jobban az ügyfeleket?

Rengeteg szabványosítási törekvés van. A legfontosabb dolgok valóban felkerülhetnek egy lapra is akár, vannak is erre előírt magatartási szabályok, azonban ezek jellemzően nem mindenhol kötelező erejűek még.

Szerintem az alapvető gond az, hogy a lakosság pénzügyi ismeretei meglehetősen korlátozottak. Például magát a befektetési kockázatot sem értik, nem ismerik. Ezért ki a felelős? A GVH tud tenni valamit, hogy ez ne így legyen?

A pénzügyi kultúra fejlesztésére számos erőfeszítés történik. A GVH/PSZÁF/MNB is támogatja a Pénziránytű nevű kiadványt, ami a fiatalokat célozza meg, ingyenes műsorújság mellékleteként, illetve hasonló formátumú önálló kiadványban. Az oktatásban is számos pályázat, illetve tantervi változás van folyamatban a pénzügyi ismeretek növeléséért.

Az olyat vizsgálhatja-e a GVH, hogy például miért olyan alacsonyak a betéti kamatok (1-2%) és miért olyan magasak a hitelkamatok (szabad felhasználásnál 30-40%)? Nem tisztességtelen az, hogy ennyire elszakadnak a jegybanki alapkamattól? Egyáltalán: egy betéti kamat hogyan lehet alacsonyabb a jegybankinál?

A betétgyűjtők annyit fizetnek a betétekért (kamatot), amennyiért megéri nekik. Ez jellemzően alacsonyabb a jegybanki kamatnál, hiszen a betétgyűjtésnek vannak költségei, és ennek hitellé transzformálása is pénzbe kerül, és komoly kockázatokkal jár. A magyarországi marzsok jellemzően nem alacsonyak, így természetesen több hatóság (köztük a GVH) is vizsgálja ezt. A GVH ki is tért erre a bankváltásról szóló ágazati vizsgálat jelentésében (elérhető a GVH honlapján, ágazati vizsgálatok cím alatt).

Tök jó, hogy bevezették a THM-et, legalább valamennyire összevethetők a hitelek, még akkor is, ha a kamatot írják nagybetűvel és a THM-et apró betűvel a hirdetésekben. A THM bevezetéséhez a GVH-nak volt valami köze? Ha igen, gratula!

A THM bevezetése nem a GVH érdeme, de a GVH is igyekszik a szabályozást úgy fejleszteni, hogy a THM minél pontosabb iránymutató legyen a hitelezésben. emellett a GVH fontosnak tartja az egyére szóló információk összehasonlítását is - lásd pl. összehasonlító weblap (PSZÁF)

Igaz az a pletyka, hogy az egyik bank tévés "oktató" rajzfilmje, a doktor pénz vagy mi, szóval hogy azt abból fizették, hogy a GVH azt mondta nekik: a rájuk kiszabott bírságot fordíthatják erre is? Van ilyen jogosítványa a GVH-nak?

Úgy tudom, egy fogyasztó megtévesztéses eljárásban volt olyan kötelezettségvállalás, aminek része volt, hogy egy bizonyos összeget a pénzügyi kultúra fejlesztésére fordítanak. Bírságot nem lehet ilyen célra fordítani.

Hogyan lehet az, hogy egyes bankok olyan magas kiváltási jutalékot számítanak fel, amely Nyugat-Európában, és az USA-ban teljesen elképzelhetetlen, versenyhivatali hatásköre a három-négy százalékos hazai kiváltási jutalék kérdése? (a kormány jutalékot szabályozó határozata nem vonatkozott visszamenő hatállyal)

A fogyasztói hitel irányelv alapján született törvény maximálja a fogyasztási hitelek idején felszámítható végtörlesztési díjat. A magyar jogalkotás a jelzáloghitelek esetén is maximumot vezetett be (2,5%) Sajtóhírek szerint Romániában megtiltották ennek alkalmazását.

Tehát akkor az egyfajta "bírság" volt, hogy a bankot kötelezték arra, hogy csináljon egy ilyen pü-i kultúrát fejlesztő kampányt?

A kötelezettségvállalás összetett jogintézmény; ilyenkor nincs bizonyított jogsértés, de az eljárás gyors lezárása érdekében az eljárás alá vont tesz a versenyprobléma orvoslására vállalást. Bírságnak ez nem tekinthető, de versenypolitikai beavatkozásnak igen.

A hitelt semmilyen aspektusból nem lehet összehasonlítani a kenyérrel...

A versenyeljárásokban minden iparág képviselője úgy éri, hogy az ő iparága "speciális", és ez általában indokolja, hogy ennek az iparágnak a művelői nagyobb profittal működhessenek. A legtöbb piac azonban hasonló keresleti-kínálati törvényszerűségek szerint működik, szerintem ezek a törvényszerűségek a kenyérpiacon, és a hitelpiacon is működ(het)nek.

Mi volt a legnagyobb bírság, amit a GVH tőkepiaci szereplőre eddig kiszabott? Név nélkül, de milyen ügy miatt? Vagy lehet névvel is, ha lehet.

a legnagyobb bírságok versenykorlátozó megállapodások miatt kerültek kiszabásra, autóbiztosításokkal kapcsolatban. A legnagyobb egy szereplőre kiszabott bírság kb. 6 milliárd forint.

A pénzügyi piacokon nincsen tényleges verseny, csak a bank betétek megszerzésében érezhető a versengés.

Egy időben nagyon intenzív verseny volt a betétekért, illetve a nem-árjellegű versenytényezőkben (reklám, fiókbővítés, szolgáltatás-színvonal) jellemzően élénkebb volt a verseny. Valószínűleg bőven van még tere a fejlődésnek e téren.

A Realbank-ügyre talán még van, aki emlékszik. Akkor sokan azért buktak sokat, mert nem volt elég közérthető a bank tájékoztató tevékenysége. Mit tehet az ilyen ügyekben a GVH, már ha egyáltalán?

Megtévesztő, félrevezető tájékoztatás esetén elképzelhető a versenyfelügyeleti eljárás. Bizonyos esetekben az eljárás végét sem kell kivárni, és ideiglenes intézkedéssel megtiltják a vállalkozás jogsértő tevékenységét (mint a közelmúltban a fogyasztói csoportok esetében)

Mit gondol a GVH arról, hogy a rendkívüli bankadó mennyiben fogja befolyásolni a pénzügyi szektor mozgásterét, illetve milyen hatása lesz a fogyasztókra nézve?

Ezt nagyon nehéz megítélni. Alapvetően itt egy rendkívüli beavatkozásról van szó, ami remélhetőleg nem befolyásolja érdemben a piac működését.

Lehet tudni, hogy kire szabták ki a 6 milliárdot?

Allianz Biztosító

A bankalapításhoz iszonyú mennyiségű pénz kell, mert előírás. Értem én, hogy az ügyfelek biztonsága... De hogyan állapítható meg az a határ, amikor már elegendő a tőke a biztonságos működéshez, de a lehető legkevésbé korlátozza a piacra való belépést?

Ez rendkívül összetett kérdést - remélhetőleg a mostani tőkekövetelmények is ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével kerültek meghatározásra.