Chat az energetikai szektorban zajló versenyről
A nézők kérdéseire Szabó Gábor, a GVH energetikai piaci szabályozással foglalkozó munkatársa válaszolt
Uniós országokban is csak annyi a verseny, mint nálunk? Vagy ott tényleg választhatnak áramszolgáltatót a fogyasztók?
A lakossági fogyasztókért (egyetemes szolgáltatásban vételezők) folyó verseny jelenleg még nem alakult ki nálunk, számos nyugat-európai országban ennél jobb a helyzet. A nagyfogyasztókért folyó verseny viszonylag erősnek tekinthető hazánkban is, és a kis/közepes vállalkozásokért folyó verseny is egyre intenzívebb.
Mennyiben nevezhető versenynek az, ha az állam megszabja a közüzemi számlák összegét?
Ha "az állam megszabja a közüzemi számlák összegét", akkor versenyről nem beszélhetünk, ezt árszabályozásnak nevezik. Elméletileg azokon a területeken, ahol lehetséges a verseny, ott a szabályozásnak hosszabb távon csak a verseny feltételeinek megteremtésében kellene szerepet játszania, jelenleg még nem ez a helyzet.
Miklós László említette, hogy 20 milliós piac kellene. Ha összefog mondjuk egy osztrák-cseh-szlovák-magyar áramszolgáltató négyes, azt az összefogást ki vizsgálná? A GVH vagy az EU?
Az a kérdés, hogy mit nevezünk "összefogás"nak. Ha az összefogás pl. a rendszerirányítók összefogását jelenti egy közös regionális piac létrehozása érdekében, akkor ez egy szabályozáspolitikai kérdés alapvetően, ezt - hacsak nem lennének valamilyen versenykorlátozó hatások - sem a GVH, sem az EU nem vizsgálná. Az európai szabályozók csoportja (ERGEG) kifejezetten ezirányú összefogást sürget jelenleg. Ha összefogás alatt azt értjük, hogy egy már kialakult regionális (20 milliós) piacon négy áramszolgáltató "összefogna", azaz magatartását összehangolná (kartellezne), akkor ennek vizsgálata az Európai Bizottság hatáskörébe tartozna.
A GVH-nak vannak "nyomozati eszközei"? Van olyan lehetőségük, mint amit az uniós versenyjogi hatóságról hallani, hogy házkutatást tartsanak, lefoglaljanak dokumentumokat, számítógépeket stb.?
A GVH-nak gyakorlatilag azonos nyomozati eszközök állnak rendelkezésére, mint az uniós versenyhatóságnak, azaz erőfölénnyel való visszaélés és/vagy kartellezés gyanúja esetén tarthat házkutatást, lefoglalhat dokumentumokat, készíthet ún. tükörmásolatot számítógépekről, stb.
Az átláthatóságot említette Kaderják Péter. Na, ha valami nem átlátható, akkor az a távhőszámla... Azt mondják, hogy a verseny érvényesüléséhez kell az is, hogy tájékozott legyen a fogyasztó. De ilyen bonyolult számlából hogyan tájékozódjon?
Jogos a felvetés. Ez a kérdés egyértelműen átgondoltabb szabályozást igényelne a jövőben.
Köszönöm a választ! A GVH esetleg tud tenni valamit a távhőszámlák átláthatóságáért? Tehet törvényjavaslatot? Vagy valami előterjesztésben felhívhatja a kormány figyelmét erre? Tervezi?
A GVH versenypártolási tevékenysége keretében tehet jogalkotási javaslatokat a minisztériumnak, vagy a kormánynak, azaz felhívhatja az illetékesek figyelmét bizonyos problémákra. A távhőszámlákkal kapcsolatban egyelőre nem tudok ilyen tervekről, de elképzelhető, hogy a jövőben ez is látókörünkbe kerül majd. Jelenleg is folynak egyeztetések pl. a földgáz szolgáltató váltás megkönnyítésének elősegítésére a Magyar Energia Hivatal, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a GVH között, tervezzük tájékoztató anyagok megjelentetését, illetve ilyen anyagok megjelenésének támogatása is felmerült, így ebbe beleérthető akár a számlák "átláthatóbbá tétele" is.
Milyen kormányzati intézkedéseket kellene tenni ahhoz, hogy igazi verseny legyen a fogyasztókért? Milyen jogi feltételei hiányoznak a versenynek? Mert azt látom, hogy a kormány mostani intézkedése, hogy befagyasztja a közüzemi díjakat, az nem versenyt csinál.
A verseny elvi lehetőségei jelenleg is adottak, de a verseny kialakulása egyelőre várat magára. Valószínűsíthetően ez egy hosszabb folyamat eredménye lesz, a nagyobb fogyasztók irányából fognak a szolgáltatók a kis, lakossági fogyasztók felé haladni. A közüzemi díjak befagyasztására rövid távon, a jelenlegi piaci környezetben (pl. tüzelőanyag árak változása) lehet indokokat találni, azonban hosszabb távon ez egyértelműen nem a verseny érdekeit szolgálja.
Alternatív energiaforrásokra épülő, azaz tágabb értelemben vett verseny lehetőségek miként hatnának a jelenleg egyenlőre még mindig inkább jobban az elterjedt hagyományosan használt és kiépített energetikai rendszerekre? Miként vélekednek erről a meghívottak?
A meghívottak nevében sajnos nem tudok nyilatkozni. Személyes véleményem az, hogy az alternatív energiaforrások fontos szerepet fognak játszani a közeljövőben, vállalt zöldenergia kötelezettségeink miatt is. A versenyre gyakorolt szerepet nagyban meghatározza majd ezen energiaforrások hagyományos erőművekkel szembeni hatékonysága. Jelenleg a "hagyományos" erőművek (pl. atomerőmű) lényegesen olcsóbbak, mint a Magyarországon eltérhető alternatív energiaforrások (pl. szélenergia).
Hú, ez izgalmas! Volt-e már a GVH-nak rajtaütéses akciója Magyarországon? És az energetikai szektorban? Vagy lehet tudni, hogy hol? Jól rémlik, hogy az autópálya-építő cégeknél volt ilyen?
A kartellügyek szinte mindegyike rajtaütéssel indul, így évente számos (akár közel tucatnyi) rajtaütésen vesznek részt a GVH Kartell Csoportjának vizsgálói. Az energetika szektorban egyelőre nem jellemzőek ezek az ügyek, az építőipar sokkal jellemzőbb példa, ha már ez említésre került.
Tudom, hogy nagyon szakmai a kérdés, de lát fantáziát abban, hogy a villanymeghajtású autók komoly versenytársat jelentsenek a benzin- vagy dízelüzeműeknek? Egy ilyen kihívás csökkentheti az üzemanyagárakat? Vagy azt azért más tényezők befolyásolják?
Nagyon hosszú távon bizonyosan számíthatunk ilyesmire (üzemanyagár-csökkenés a villany versenyhatása miatt). Nyilván részben ezért látnak fantáziát a villanymeghajtású autókban.
Kaderják úr említette az áramszektorban a nagy állami tulajdoni részarányt. Nem kellene privatizálni a szektort a verseny érdekében?
Nem hiszem, hogy ez napirendre fog kerülni a közeljövőben. A GVH szerint a versenyt egyébként lehetne erősíteni a nagy állami részarány jelentős csökkentése nélkül is, például a vertikum egyes részeinek leválasztásával. Ez azonban csak részben versenypolitikai kérdés, más szempontokat is figyelembe kell venni.
Az, hogy megjelentek a zöldenergiák, az mennyire befolyásolja az energiapiaci versenyt? Van akkora részesedése a földhőnek vagy a napenergiának, hogy érdemben alternatívája legyen a Főtávnak és az ELMŰ-nek? Vagy túl drága a bekerülési költsége e technológiáknak?
Erre már fent részben válaszoltam. Egyelőre a hagyományos energiaforrások jellemzően hatékonyabbak/olcsóbbak, sok fog azon múlni a jövőben, hogy az alternatív energiaforrásokra épülő erőművek milyen költséggel fognak termelni. Ugyanakkor ezen energiaforrásoknak mindenképpen lesz tere a jövőben, hiszen Magyarország vállalása 2020-ra - ha jól tudom - 13%-os zöldenergia fogyasztást céloz a teljes (szállítás, elektromos, hő)energiafelhasználásban. Jelenleg ez az arány még a 10%-tól is nagyon távol van.
Hallani lehetett olyat, hogy a kormány autóit csak MOL-kutaknál tankolhatják, de hogy ez nem közbeszerzés miatt van így, hanem "nemzeti érdekből". Tényleg így van és ez így EU-konform dolog? Ez nem egyfajta tiltott állami támogatás?
Nem minősülne tiltott állami támogatásnak, ha a kormány autói csak MOL kutaknál tankolnának, ha azt egy közbeszerzési pályázaton nyerné el. Egyébként éppen ennek fordítottjáról volt szó: egy közbeszerzésen az OMV a MOL-tól nyerte el a kormányzati autók ellátását, ez kavarta a nagy viharokat utólag...
Ez így van! Nagyok a beruházási költségek a szélenergia esetében mindenképpen, ami viszont részben a lobbi eredménye is. Egyéb megújuló energia, pl: geotermikus? Ha esetleg lenne mód röveden erről kérdezni az meghívottakat, örülnék. Egyébként természetesen nem várok feltétlenül választ kérdésemre, köszönöm.
A geotermikus energia költségeiről is változó hírek láttak már napvilágot, de ezekről sajnos közel sincsenek olyan jó információim, mint a szélenergiáról. Magyarország egyértelműen rendelkezik ilyen potenciállal, azt gondolom, hogy néhány éven belül meglátjuk, hogy ennek kiaknázása hogyan sikerül. A vízenergia lehetne egy hatékony zöld erőforrás, ha Magyarország földrajzi adottságai nem olyanok lennének, amilyenek, így ez csak egy hipotetikus lehetőség.
Mennyire van verseny a benzinkutak piacán? Az látszik, hogy a Mol és az OMV nyírja egymást. De az árak egészen ugyanazok, szinte minden kútnál. Akkor miben versenyeznek?
A benzin kiskereskedelem piaca véleményem szerint versenyzőnek mondható Magyarországon, azonban a nemzetközi szinten is viszonylag alacsony kiskereskedelmi marzs (elnagyoltan: nagyker és kisker árak különbsége) miatt a verseny elsősorban a minőségi dimenziókra helyeződik az utóbbi években (shopok építése, hűségkártyák/akciók megjelenése, stb.).
A hőszolgáltatók piacán értelmezhető-e a verseny? Van a Főtáv, és kész. Vagy rosszul látom? Oké, hogy válthatok gázra (ha az egész ház akarja), de ez nagyon költséges beruházás. Ez mennyiben versenyt korlátozó tényező?
A hőszolgáltatás gyakorlatilag természetes monopol tevékenységnek tekinthető, a nagyon kis gazdaságos szállítási távolságok miatt. Így gyakorlatilag "van a Főtáv és kész". A távhőfogyasztók kérdése viszonylag bonyolult, hiszen rövid távon szabályozni/támogatni kell a távhő árát (politikai kérdés), ez azonban rövid távon mindenképpen ellenérdekeltté teszi a fogyasztókat abban, hogy másfelé kacsintgassanak, és a potenciális belépő szolgáltatókat is elrettentheti, akik alternatív technológiákkal megjelenhetnének. Nehéz jó megoldást találni.
Ha valamilyen versenykorlátozó jogszabály születik Magyarországon (kormányrendelet, miniszteri rendelet vagy akár törvény is), a GVH élhet kifogással? Ha igen, kinél?
Törvény adta lehetősége van arra a GVH-nak, hogy kifogással éljen a jogalkotási folyamat során a versenyt potenciálisan korlátozó jogszabályok ellen, azonban jelenleg, és az elmúlt évek során a tervezetek nagy hányada nem került sem társadalmi, sem közigazgatási egyeztetésre. A GVH lehetőségei szerint mindent megtesz annak érdekében, hogy az ilyen jogszabályok ellen legalább utólag felszólaljon, több-kevesebb sikerrel (sajnos inkább utóbbi)...
Gondolom, a GVH egy csomó büntipénzt beszed egy évben. Mit csinál vele? Megy a közösbe, a költségvetésbe?
Döntő többsége a költségvetésbe kerül, kisebb hányadát a GVH versenykultúra fejlesztő tevékenységre fordítja.
Európai összehasonlításban drágák Magyarországon a közüzemi díjak? Vannak erre felmérései a GVH-nak? Ha igen, az mennyire a valódi verseny hiánya miatt van? Vagy csak a fizetésekhez képest drágák?
A GVH ezzel kapcsolatos felméréseket nem végez, ez nem tartozik tevékenységi közé, jellemzően kutatóintézetek foglalkoznak hasonló kutatásokkal. Európai összehasonlításban, vásárlóerő paritáson általánoságban drágának mondhatóak a szolgáltatások. A valódi verseny hiánya, a piacok fejletlensége, a fogyasztói tudatosság alacsony szintje is oka ennek, véleményem szerint azonban nagyrészt a kiszámíthatatlan (és helyenként sajnos kifejezetten rossz) szabályozás áll mögötte.
Az energetikai szektor nem egy sokszereplős piac, leginkább talán oligopolnak mondható. Mennyire figyel jobban a GVH az ilyen piacokon az esetleges versenyt korlátozó megállapodásokra?
Vannak olyan piaci sajátosságok, amelyek alkalmassá tehetnek piacokat az összejátszásra, az oligopolisztikus jelleg is lehet egy ilyen. A GVH törekszik arra, hogy hasonló közgazdasági szempontok alapján is monitorozzon bizonyos piacokat, ennek azonban vannak korlátai. Egy egyszerű korlát: nincsenek megfelelő vizsgálati eszközeink arra, hogy hivatalos eljárás nélkül végezzünk piacmonitorozást, ezért jellemzően külső forrásokra (pl. szabályozó hatóság, piaci szereplők véleményének becsatornázása, stb.) építünk.
Az állami intézmények versenyeztetik a közüzemi szolgáltatókat, amikor kiválasztják, hogy egy-egy kormányzati épületet mivel fűtsenek, vagy hogy kitől vegyék hozzá az áramot? Ha nincs ilyen versenyeztetés (közbeszerzés), ön szerint kellene és erősítené-e a versenyt?
Vannak erre példák, de általánosságban nem tudok erről nyilatkozni sajnos. A Magyar Energia Hivatal tudomásom szerint igy választott legutóbb szolgáltatót. Egyértelműen lehetne versenyt elősegítő szerepe, és mindenképpen jó és előremutató példa lenne az állami intézmények részéről.
Én az ilyen nagy cégeknél - energia, távközlés, bankok - úgy képzelem, hogy a vezetők/tulajok egy szivatfüstös vacsora mellett megbeszélik, hogy akkor mi is legyen a piacon a következőkben (árazás, részesedés, stb.). Az ilyesmi ellen fel kell-e lépnie és fel tud-e lépni a GVH?
Ha csak szóban születik megállapodás, akkor nagyon nehéz (gyakorlatilag lehetetlen) ezek ellen fellépni. Az ilyen jellegű szóbeli megállapodások betartása azonban nagyon nehéz, így a legtöbb megállapodást valamilyen módon rögzítik (a szó elszáll, az írás megmarad). A cégek az elmúlt évek versenyhivatali (európai uniós, amerikai szövetségi, vagy kisebb léptékben GVH) fellépései nyomán egyre inkább figyelnek azonban arra, hogy a gyanús nyomokat eltüntessék, vagy hogy a rajtaütések során a megfelelő válaszokkal, egy előre tervezett forgatókönyv szerint álljanak elő, igy a versenyhivatalok szerepe is egyre nehezebb, így ez a kartell vizsgálati tevékenység újragondolását, más módszerek kifejlesztését igényli (bejelentők jutalmazása, engedékenységi politika, stb.). Válaszok és viszontválaszok a "harcoló" felek (versenyhatóság vs kartellezők) között.
Láttam olyat, hogy egy szolgáltatónak (hőszolgáltató és vízmű) kiadta a tulajdonos önkormányzat, hogy márdpedig kötelező jelleggel hirdessen a városi tévében. Egyrészt mit hirdessen? Igyál vizet és fűtsél? Másrészt ez így mennyire piactorzító dolog?
A reklám valószínűleg "imázs-javító" hatású lehet, a szolgáltató pozitív megítélését növelheti. Ha nincs alternatív szolgáltató (pl. egy olyan monopol szolgáltatásról beszélünk, mint a víz), akkor annak nem lehetnek piactorzító hatásai.
Szabó úr, segítsen tisztán látni. Miért érdeke az az ELMŰ-nek vagy a FŐTÁV-nak, hogy legyek takarékosabb fogyasztó? Nem az lenne az érdekük, hogy többet költsek áramra és fűtésre? Vagy ez olyan társadalmi felelősségvállalásos dolog?
Egyértelműen utóbbi, a profitérdekei nyilván azt diktálnák, hogy minél többet fogyasszon a fogyasztó. Azonban ha belegondol abba, hogy a környezettudatosság a szolgáltató vezérigazgatójának (vagy gyermekének) életminőségét is javitja, akkor máris érthetőbb a kezdeményezés.
Hallani olyanról, hogy a Főtáv támogatja egy panelház távhőrekonstrukcióját, ha cserébe a lakók vállalják, hogy a következő 10 évben nem válnak le a távhőrendszerről. Versenyjogilag ez rendben van így? Ez olyan hűségnyilatkozat-szerű dolog, nem?
Igen, ez gyakorlatilag egy hűségnyilatkozatnak felel meg. A hasonló projektek megítélése nem könnyű versenyjogi szempontból, hiszen a szolgáltató jelentős befektetéseket eszközöl részben a fogyasztók, részben a saját érdekében, amelyet bizonyosan nem tenne meg, ha nem tudná, hogy befektetése nem fog a későbbiekben megtérülni. A versenyjog általánosságban "nem szereti" a hosszú távú megállapodásokat/szerződéseket, azonban a konkrét esetet részletesen meg kellene vizsgálni ahhoz, hogy versenyjogi megítélhető legyen.
Ez a versenykultúra-fejlesztés az olyan projektek támogatását jelenti, mint ez a sorozat? Erre lehet pályázni?
Igen, ez a sorozat például a GVH Versenykultúra Központjának támogatásában valósult meg. Hasonló projektekkel lehet pályázni, a következő évi pályázati kör éppen most (augusztus/szeptember) kerül kiírásra tudomásom szerint.
| 
